Magyar Elder Scrolls és Mount & Blade fórum

A Harcosok Klubjába belekezdtem angolul, de annyira szar volt a stílusa meg az egész, hogy le is tettem. Nagyon rossz könyv. Chuck Palahniuknak is inkább jó ötletei vannak, mint regényei. Nála még Neil Gaiman is jobb. (szerintem)

Ilyen csalódás talán a The Road volt, attól a baromarc Cormac McCarthy-tól, aki szintén ilyen futtatott író annak ellenére, hogy nem tud írni. Maximum forgatókönyvet, de akkor maradjon is a kaptafánál. Annál pocsékabb könyv kevés van a piacon. Nem is értem, hogy készült belőle film és hogyan kaphatott díjakat maga a regény!

A Witcher ciklus azért még koránt sem ér véget szerencsére. A regényciklusból még van tudtommal kettő kötet, a novellaciklushoz meg még szintén vagy három, beleértve a Sword of Destiny-t is.

Ja, ezek meg tök jó adalékok:

http://librarius.hu/2014/02/17/a-megvetes-ideje-interju-andrzej-sapkowski-muforditojaval/

http://www.eurogamer.net/articles/2012-11-06-ever-wondered-what-the-author-of-the-witcher-books-thinks-about-the-games

Én múltkor megtaláltam itthon a Harcosok Klubja könyvverzióját. Nem tudom, honnan, de megvan. Olvasta már valaki? Az író valami zseniálisan tárja eléd az eseményeket. Az élethű leírások pontossága már-már gusztustalan, főleg, ha vizuális fajta vagy. A cselekmény elsőre összevisszaságnak tűnik, de felfoghatatlan módon mégis összeáll a fejedben.

Szeretem ezt a fajta különbségeket az írókban. Régen, amikor még nem jártunk kézen fogva én és az olvasás, nem gondoltam volna, hogy ekkora különbségek lesznek írás és írás között; és itt most nem a történetre gondolok elsősorban. Vannak írók, akik a fantáziájukkal hódítanak, és vannak, akik a stílusukkal, mások mindkettővel.

Én is végeztem vele időközben, Milva karaktere nagyon szórakoztató volt végig, imádtam. Illetve azzal a stílussal, ahogy magyar nyelven beszéltette a fordító, hihetetlen hangulatos karakterré formálta, szinte hallottam a hangját is hozzá a fejemben. 

Locke Lamora se tart már sokáig, 50 oldal sincs már vissza belőle. Tényleg nagyon jó könyv, már az alap szituáció és Locke karaktere is, de bizony voltak benne meglepő történések is. Maga a világ és Camorr városa zseniális, és nem fél az író megismertetni az olvasót egy-egy múltbéli eseménnyel sem, így tényleg megismerhető a világ is kicsit. Nem tudom, hogy volt-e már jobban elköltött 1000 Ft-om.

Womath: A Locke Lamora hazugságai egy nagyon jó könyv, kár, hogy a folytatásokat nem tervezik lefordítani (mert minek is, egy sorozat többi kötetét). Azt nem tudom, hogy mennyire van Dishonored beütése, mert nem ismerem a játékot... A könyv fantasy (nem, nem urban fantasy), egy kis grimdark beütéssel és humorral.

Amúgy itt az értékelésem hozzá: KLIKK

Igen, magyarul már a történet szerinti idősorrendben adták ki, volt ennyi eszük.  Én is most olvasom a Tűzkeresztséget, két fejezet van már csak vissza belőle. 

Tegnap vettem két könyvet, mert pofátlanul olcsó volt az Alexandra webshopban, mindkettőre 70% leárazás volt, így 2160 Ft-ért hoztam el a több, mint 7000 Ft értékű könyvet. Még majdnem rosszul is éreztem magam miatta.  Az egyik Bernard Cornwell Angolszász históriák sorozatának 6. kötete, ahogy néztem az utolsó ami egyelőre magyarul megjelent. Közben az író angolul már kiadott 3 másikat. 

A másik könyv pedig Scott Lynch - Loce Lamora hazugságai című urbánus fantasy, disztópikus beütéssel - már ha hinni lehet annak, amit olvastam róla. Azt hiszem egy olyan cikkben találtam rá, ai a Dishonoredhez hasonló hangulatú egyéb tartalmakat mutatott be azzal a címmel, hogy ha a Dishonored tetszett, akkor ezek is fognak. Kíváncsi vagyok, mostanában nagyon odáig vagyok a disztópikus történetekért. 

Az angolban a 4., pontosabban a 3., mivel az első kötet önálló novellás kötet. A magyar sorozatba viszont nem értem a Sword of Destiny-t, hogyan lett 2. kötet? Vagy az is különálló novellás kötet, mint Az Utolsó Kívánság?

Faszom, muszáj lesz megrendelnem egyszer a magyar sorozatot is!

SZERK: Na, utánanéztem! Igen, a Sword of Destiny és különálló gyűjtemény, mint a Last Wish. Érdekes, hogy a hülye briteknél azt csak később adták ki, mint nálunk. Itthon rögtön a Last Wish után kijött.

Tűzkeresztség talán magyarul. De már megrendeltem az 5. kötetet is, a Sword of Destiny-t.

Baptism of Fire, nagyon jó! Talán eddig ez a legjobb része a Witcher ciklusnak. Szerencsére nem kalandozik el annyit, mint a Time of Contempt-ben. Nem is fut annyi szálon, ellenben fantasztikus, ahogy összejönnek a Blood of Elves cselekményeivel.

Naná, változik a világ. Nem is kell, hogy minden ugyanúgy maradjon. Ha nekünk megadatott a számítógép, akkor használjuk, bár nem kötelező. Régebben olvastam egy cikket, amiben idéztek egy akárki írótól. Azt mondta, hogy mivel van internet, és ott manapság már bármit meg lehet találni, elvész az értékes kutatómunka, ami régen jellemezte a könyvírást. Na, ez ékes példája a görcsös maradiságnak. Változzon csak az irodalom, úgyis a végeredmény a fontos.

Egyébként nekem külön van egy laptopom írni, pont azért, hogy nagyobb biztonságban tudhassam az anyagot. Pendrive-okra készítek biztonsági mentést időnként. És így az asztalim marad kikapcsolódásra, ergo semmi nem vonja el a figyelmem, amikor írok, hisz a laptopon csak az anyagot tárolom, semmi mást. Internet sincs rajta, a wifi állandóan ki van kapcsolva, szóval teljesen elszigetelt állapotban van.

Biztos megszívatna engem is, ha eltűnne a jelenlegi anyag. De ha jobban belegondolok, annyit van a fejemben a történetem világa, hogy talán újraírhatnám ugyanúgy. Plusz a sok rajz, a térképek, a papírra vetett jegyzetek. A saját morzsáidból újraépítheted, ha eleget foglalkozol vele. De inkább nem agyalok ezen, nem tervezem, hogy elvész az anyag.