Én se vagyok nagy halloween fan. Hülyeségnek tartom és totál összeegyeztethetetlennek a magyar keresztény kultúrával. Teljesen távol áll tőlem. Egyébként vicc, hogy itt halloweeneztek és a nagy alapmű, a Helloween 13 perces halloween-je még szóba sem került.
A halloween-nek sosem voltam nagy rajongója, egyszerűen undorító. Bár lehet, hogy csak én gondolom így... Én is hallottam a Marilyn Manson-os verzióban, meg is lepődtem, de aki ismeri a lordit, az nem dől be . Amúgy az eredeti :
-- Edited by Holyaron on Monday 1st of November 2010 08:48:09 PM
Kijött az új Helloween! Hát nem tudom, egy számból nem lehet megítélni de szerintem ez kurvagáz:
Egyrészt szar a hangzás, másrészt viccesnek tartom, hogy 40 felett kell előjönni ilyen bugyuta számmal, mint "Are you metal?". Nagyon szeretem a Helloween-t, örök kedvencem a Kiske, Kai és Deris korszak is, a 2007-es albumuk is piszok jó lett, de ez a nóta nem sok jót ígér. Nem értem mire a sok sampler, ez a félig trhrash hangzás, amely amúgy totál elavult mára. Hát csak reménykedni tudok benne, hogy az album többi száma fasza lesz.
Ó, hát nekem 4 Altan Urag album van a gépemen, de még egy ideig csengőhangom is volt tőlük. (Most nem találom a neten, de a Sinding Wind, aminek az elején van az a tipikus mongol torok-éneklés.) A film is tetszett, különösen mongolul, (magyar felirattal) volt érdekes. Mondom azt hogy tetszett, miközben csak néztem hogy "oké hogy az előbb egy lova volt, most meg épp a fele mongol sereget már ő vezeti, és nem kell tudnunk ezt hogy csinálta, de legalább egy "két év múlva", vagy valami hasonló felirat lehetett volna..." Meg az íjászat részen kiakadtam, nagyon béna íjakat láttam benne néha, na meg nehogy már egy lovasnomád nép leszáll a lóról, és barikádok mögé bújik, lő vagy egyszer, az ellenség szintén, majd közelharcban összecsapnak... Na meg hogy a fontos mondol szereplőket japán színészek játszák... (Mint ugye Franco Nero Árpád vezérként a Honfoglalásban, az is milyen szégyen...) Na de mindegy, az egy másik topic lenne.
És ha valaki nemtudná milyen az a mongol "throat-sing":
Nem, ez nem hangszer.
-- Edited by Beren on Sunday 26th of September 2010 05:28:18 PM
Az a bizony tényleg piszok jó! Van fent valahol egy djembés változat is. Török dobbal szólózik benne a srác, asszem a Play! szimfonikusok játsszák. Örök kedvenc intro ez is. Pedig a játékkel nem nagyon játszottam.
Nevergreen... Azt de szerettem... Manapság már ritkán hallgatom, bár most megjött hozzá a kedvem. Azért azt soha nem fogom elfelejteni, amikor cirka tizen-egynéhány éve egy társasággal voltunk a Pilisben, és valahogy úgy alakult, hogy két lánnyal ültem a hegyoldalban éjszaka, és néztük a város fényeit. Valahogy szóba hoztam a hajnalt, erre kórusban elkezdték énekelni hogy "Megint véres a hajnal, egyszer véres lesz minden hajnal..." Majdnem legurultam a hegyoldalon, mert el nem hittem volna hogy nem csak hogy ismerik, de szeretik a Nevergreent.
Nem vagyok egy megrögzött zenefan, bármit elhallgatok, amit hangszeren(!) játszanak, és itt hangszer alatt nem a számítógépet értem, amin javában megy a tuc-tuc
Hajdan punk voltam (röpke 4 évig), így kamaszkorom meghatározó zenei irányzata ez volt a rock és metál mellett. Sex Pistols, The Exploited, Clash, HétköznaPI CSAlódások, Auróra.... etc...
A zenei ízlésem azóta sem változott sokat, azon kívül, hogy megszerettem a goth beütésű nótákat, és kedvenc magyar zenekarommá a Nevergreen lépett elő. Mellette szeressük a jó folk metált is, meg hasonlókat
Nekem vállig érő hosszú hullámos hajam volt. Igazi metálarc voltam, bár nem öltözködtem úgy, a bőrdzsekit leszámítva flaneling és farmer kombóban nyomultam, mint majdnem mindenki a '90 -es években. Aztán frankón elkezdtem kopaszodni, meg is ritkult, már csak összefogva hordtam, s így 12 év hosszú haj után tavaly ősszel levágattam.
Amúgy sosem mondtam magam rockernek, mivel metált hallgattam!
Egyébként én azon röhögök, hogy "mutattam anyámnak a metallicát...". Hát bazz, ezt én is és tesómék is írhatnák! Csak mi még a fekete albumot vagy a Justise for All - t mutattuk. Bár akkoriban inkább a Bon Jovi meg a Guns 'n' Roses ment, én meg még kicsi is voltam.
Életem első metál albuma King Diamond Them - je volt. Féltem tőle, a zenétől, a hangzástól a borítótól. Utána jött a Manowar, majd végül power metal rajongó lettem Helloween, Gamma Ray, Blind Guardian, s végülis ma is az vagyok, bár ma már mindent hallgatok. (Kocsiban csak Bartók MR3 -mat, de komolyan. Mást nincs értelme.)
Volt egy Rhapsody korszakom is, de ma már csak röhögök rajtuk annyira gázak.
Valahogy nem értem hogy a mai fiatalok hogyan vallhatják magukat rockernek, mikor reggel fél órát töltenek a tükör előtt, hogy hajszárítóval és zselével összehozzanak egy olyan frizurát, mint ha elfeküdték volna a hajukat. Hozzá felvesznek valami rózsaszín koponyás ruhadarabot, és olyan "csapatok" zenéjét hallgatják, amiknek egy tagja sem ért a gitárhoz... Lehet hogy túl öreg vagyok, de az én időmben a rocker az volt akinek minimum a vállát, de inkább a hátát verdeste az elvadult sörénye, szögecses bőrdzsekiben vagy legalább felvarrós szakadt farmerban járt, és a zenei ízlése is szemben állt a divatos "trenddel". (Bár ezt az utóbbi, idézőjeles szót lehet nem is ismertük. Mondjuk nekem sem volt soha igazán hosszú a hajam. ) Ne vegyétek magatokra.