Magyar Elder Scrolls és Mount & Blade fórum

Mivel az életben is íjászkodok, gondoltam kipróbálom a játékban is. (Azért előtte egy ideig jól elvoltam a "kopja, pajzs, másfélkezes kard, hajítóbárd" lovaggal.)
Így most van egy mestermunka nomád íjam, két nagy tegez khergit nyilvesszőm (Simán elfogy egy hosszabb csata alatt az a 68 vessző...), egy tüzes paripám és egy jófajta pallosom. Persze, szablya lenne az igazi, de mivel kell a sok vessző, pajzsnak már nincs hely. Sokáig kétkezes csatabárddal mentem, de lassú volt, a pallos ráadásul hosszabb is, és várostromnál vagy várvédésnél is nagyon jól lehet vele kaszálni.
Gyalogosok ellen nagyon jó az íjászat, lovasokat nehezebb leszedni, de azért megy az is. (Lovagként a khergit lovasíjászok kergettek örületbe, csak mentek körbe, körbe...)
Az egyetlen hátránya, hogy míg más fegyvertípusnál elég az erős csapást növelgetni, külön kell az erős húzást hogy jó íjat használhass, és a lovasíjászatot, hogy mozgó lóról is tudj rendesen célozni.
És természetesen mindig úgy kell helyezkedni hogy ne legyen a jobb oldalunkon az ellenség, mert abba az irányba soha nem fogunk lőni.
Hogy ezek után miért a swadia trónkövetelőt támogatom, azt nem tudom.

Ugyan így vagyok én is, csak dobálózás nélkül. Azért senkit nem akarok hátulról megölni, az mégiscsak zsiványos megoldás. Egyébként én sohasem néztem hogy mennyit sebzek, sőt egy időben minden ilyen opciót ki is kapcsoltam, így azt sem láttam csata közben, hogy ki hal meg az ellenségtől és tőlem. Végül is izgalmasabb volt úgy, de néha tudni kell mégis hogyan állunk, így ezt visszakapcsoltam. De célkereszt meg irányjelző nincs. Az az amatőrök játékszere.

Manta Írta

---

... egy tüskés buzogány, fogolyejtési céllal...

---

Elnézést, nem buzogány, hanem tüskés bunkó. Ez passzol leginkább a nordok ellen... Mert most már az összes nord bunkónak tüskés a modora velem szemben, hiszen egy kezemen meg tudom számolni azokat, akik még nem voltak közülük a foglyaim!   

Én az alapvető Lovagi felszereléssel nyomulok. Másfélkezes (Fattyűkard) és pajzs, vagy kétkezes pallos, és persze egy kemény szálfegyver. Nekirontok az ellennek, a dárdával egyet vagy kettőt biztosan rögtön leterítek, aztán rögtön elűhúzom a kardom másfélkezest vagy a pallost, aprítok pár gyalogot, fordulok egyet kettőt, aztán újra elő a dárda és irány a lovasok nyomába. Én így vívom a szabadtéri csatákat.

-- Edited by Mr.Árnyék at 15:31, 2009-01-31

Nálam az örök kedvenc a flamand buzogány. Nehéz, tiszteletet parancsoló, nem utolsó sorban pedig halálos. Mellé egy lovassági pajzs mindíg nálam van, ha pedig kiütnék alólam a lovamat, egy kétkezes balta befigyel. Ha várat védek, akkor pedig a buzogány és a pajzs helyére beteszek egy íjat és mellé egy maroknyi vesszőt.

-- Edited by Bubber88 at 20:29, 2009-01-30

Ércsük, ércsük.

Van egy taktikám, ami csak a véletlen szüleménye. Általában mindig olyan rossz irányba szoktam indulni a seregeimmel, hogy az ellenfél a másik irányban van, így viszont könnyen oldalba, vagy hátba lehet őket támadni. Valamint ha lovasság ellen harcolok, akkor mindenkit magam köré hívok, mert így gyorsan le lehet mészárolni őket, és a seregem se tűnik el. Valamint próbálom már a harc elején kinyírni a Lord(oka)t.

Kedvenc fegyverem a kétkezes fejsze(valami baedrich fejsze, vagy hasonló a neve). Igaz nem valami gyors, de ha talál, akkor halálos. Valamint ez mellé egy lándzsa avval a nagy rhodoki pajzzsal, amit elvileg nem lehetne lovon használni, de érdekes mód én folyton úgy használom.

Másik kedvenc párosítás az íj plussz két adagnyi nyílvessző, valamint a jó öreg kétkezes fejsze. Nekem még a ló is a fegyvernemhez tartozik, mert nélküle nem tudnék olyan hatékonyan harcolni. Én a gyors lovakat tartom előnyben, ezért is a kedvencem a Versenyló, minden fajtája. A Talpraesett versenypaci egy egész jól felfejlesztett lovasság képességgel igazán hatásos tud lenni.