Én még nem láttam az általam látogatott kereskedelmi egységekben ( :D ), de ha van némi fád és bőröd, nem lehet annyira problémás összehozni egy egyszerűbbet övre.
De várom már a tavaszt. Ezen a télen alig lőttem. Meg igazából egyedül nincs is nagy kedve az embernek. Most pedig minden adott, felújítottam a vesszőim, vannak tiszta lőlapok, új ideg stb. stb. Még valami kifejezetten számszer vessző tegezt kéne nézni. Létezik olyan egyáltalán?
Az szép. Tegnap én is leugrottam a Kerecsenbe lőni, mert az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam a témát. Első sorozatban belelőttem saját vesszőm nockjába, mind Kevin Costner, de amúgy nagy volt a szóráskép. És valahogy zavart a tab. (A háromujjas kesztyű helyett már régóta ezt használom.) Gondoltam, akkor zsebrevágom. És féltávról volt olyan, hogy az első hat vessző akkora helyre ment, hogy középen össze tudtam volna markolni őket. (Aztán három vessző egy arasszal elment jobbra.) Szóval néha nagyon jó sorozatok jöttek össze, máskor nem annyira. Háromnegyed óra múlva meg egy vérhólyag a gyűrűsujjamon. Gondoltam, ez van, tovább. És az óra végén, az utolsónak szánt sorozatban lövéskor éreztem hogy szakad a hólyag, és vércsepp az arcomon... Hát, ez van.
Beren! Itt most nem az anyagon volt a hangsúly, hanem a kialkításon. Ha lehetett volna, akkor csak magyar íjakat engettünk volna (és azok is hitelesek lettek volna), de akkor az 1800 íjász helyett csak 300-400-an lettünk volna. Ezért kellet engedményeket tennünk. De a longbow már egy kicsit túl nagy engedmény lett volna. Sajna az utolsó a rossz időjárás miatt így se sikerült annyira jól, mint vártuk. Egy rövid időre az is kérdéses volt, hogy folytatjuk-e. De aztán végül lettünk kb. 1700-1800-an és így valószínüleg lesz idén is. (el se hiszem, hogy már 2011 van :D)
Tény, hogy tömegesen úgy a XII-XV. században használták a longbow-t, de létezett az korábban is. Max. lehet hogy még nem jöttek rá hogy a tiszafa a legjobb, és alig különbözött a botíjaktól... De hát az én, hegyi juharból hasított, feketére lakkozott hosszúíjam kb. annyiban különbözött egy XIII. századi tiszafa harci íjtól, mind mondjuk egy laminált vagy műgyanta íj az eredeti szaru-fa-ín íjaktól, szóval ilyen alapon nyugodtan használhattam volna... (Bösztörpusztán pl. lehetett volna azzal indulni a versenyen is, de akkor meg csak azért sem. )
Sziasztok! Ha nem gond ehez is hozzászolnék. :) Én jelenleg egy kis gyenge, 31 fontos Németh laminál íjjal gyakorlok. Ehez tökéletesen megfelel! :) Mivel nem csak simán hagyományörzéssel, hanem életrekonstrukcióval foglalkozom, így nem vehetek akármilyen íjat. Sajnos a Kassai féle íjak nagy része így ki is esik, ahogy jónéhány Grózer Csabától is. Főleg a szarvakkal van a gond. :) Beren említette, hogy nincs különösen olyan "márka", amit javasolni lehet. Én azt mondom, hogy mostanában valahogy sem a Grózer, sem a Kassai íjak nem valami jók. Ajánlani a Némethet tudom, vagy esetleg más, kisebb íjkészítő mestertől valót. De lehetőleg legyen valaki az ismerősök között, akinek van már íjja az illetőtől, hogy tud, jó-e.
Beren! A nyílzáporral kapcsolatban: Volt szerencsém a 2008, 2009 és a 2010-es nyílzápor rendezésében, szervezésében részt venni. Pontosabban: a Magyar Attila vezette Őskultúra alapítvány tagja vagyok a mai napig. Az ok, amiért nem engedtünk be longbow-sokataz, hogy a longbow-t jóval később "találták" fel és még később terjedt el. A nomád típusú íjak (mongol, szkíta, magyar, hun, török, stb.), vagy azokhoz nagyon hasonló, illetve az egyszerű botíjak ezzel szemben, voltak alkalmazásban. Szerencsére azért a megjelent íjászok nagy része magyar reflex íjjal lőt. Én inkább az öltözék és a felszerelés siralmas állapotát emelném ki. Na az szó szerint KATASZTRÓFÁLIS! És ez elsősorban azoknak a boltoknak köszönhető, amit te is írtál. A sok szar veretes öves, mindenféle kitűzővel tűzdelt "vad" "magyar" boltosnak. Sajna csak azért nem tudtuk az ilyeneket kizárni, mert akkor alíg maradtunk volna. De, ha valaki kint volt a legelső nyílzáporon 2007-ben és a mostani 2010-esen, akkor észrevehette, hogy van egy lassú fejlődés. Hálla Tengrinek! (itt tenném hozzá, hogy igen, hiszem az ősi vallást és nem, nem hiszem, hogy a Szent-Koronánknak bármi köze lenne a Stonehenge-hez) Sajna a barantások sem tesznek túlságosan jót az előző problémához (bocs Rorshak, nekem ez a véleményem, amúgy nekem is van barantás ismerősöm és jól nem okoz gondot). Valahogy nem illik a képbe már maga az egyenruha (merthogy nem létezet). Az anyaguk: műanyag, a záródás meg tépőzárral működik. Ez már egy moder valami és nem hagyományőrzés. (nem tudom, hogy újítottatok-e a ruhákon) Ne hidd Rorshak, hogy fikázni akarlak titeket, csupán szeretnék rámutatni egy nagy hibára.
Örülök, hogy itt is vannak íjászok. Remélem még jó sokan leszünk! :) És sajnálom, hogy ilyen hosszúra sikerült, csak be kellet pótolnom egy nagy lemaradást. :D Üdv: Leo
Hónap végén lesz a távlövő verseny, tegnap úgy gondoltuk, erre gyakorlunk kicsit. 90 méterre elvittük a táblát, ott leállítottuk, úgy hogy az "éle" nézzen felénk, mert úgy is csak az a cél hogy a köré képzelt 4 méter sugarú körön belülre érkezzen a vessző. Laci bácsi első lövése a tábla élére rajzolt tenyérnyi nyúlfej orra, vagyis a kellős közepe...
Tényleg, vasárnap akkora bullseye -t lőttem, hogy teljesen meghatódtam magamtól! A lőlap totál közepét lőttem ki. Le is fotóztuk. Jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak itthon a kertben lőttünk 15 - 20 méterről, de azért akkoris szép látvány volt. Életemben nem lőttem még ilyet. Majd beteszem a fotót, ha tesóm átküldi.
A filmben kis egymás mögé felfüggesztett dinnyéket lőnek át és bizony a kiscsaj nyer, mivel kb. ötöt átvisz egy lövéssel. Egyébként ez is jó film, bedobom a topikba a trailert.
El nem bírtam képzelni az elején, hogy mi ez, mikor először láttam. Nem tudtam, hogy tényleg működő dolog. De végülis ja, "fejreállt számszeríj".
Amikor elengedi az ideget, az a rúd nem fog elszállni (Max. leesik a földre.), mert azt úgy fogja, hogy a vége túlér az idegen. (Sőt, gyanúm szerint van a rúd végén egy bőrdarab, amire rámarkol. Mert hogy láttam ilyet használatban, ott volt.) Szóval csak az a picike vessző fog elszállni, az kapja a szép nagy erőt (Mint láthatod, a jobb válla közelébe húzza az ideget...), és száll mint a veszedelem, mivel kicsi a tömege, kicsi a légellenállása stb. Végigsuhan azon a bevágáson (Ez már-már számszeríj. Azért kell a rúd, hogy elvezesse a vesszőcskét az út elején.), és úgy elszáll, hogy nem is látod.
Ezen a képen is egy ilyen lövést láthatunk. És igen, 508 méterrel odébb ért földet a vessző...
Én már nagyon rég lőttem. Egyedül nincs nagy kedvem. Más, mikor tesómmal lövöldözünk felváltva, ő tradicionálissal és számszerrel.
Nekünk a telken van nagy bozótos a vesszőfogó mögött. Lőttünk át már mi is cserjéket. Egyszer kölcsönadtam lövésre a számszert - az volt az utolsó, hogy ilyet csinálok, aki nem lőtt soha puskával sem, annak nem szerencsés odaadni - hát nem talált be a vesszőfogóba, ellenben belefúródott egy fába. Átvitte simán azt a jó pár centis ágat, de megállt benne.
Rossz szőnyeg, tömörített szalmakocka meg ilyenek jók a vesszőfogó mögé, ha már távolabbról lő az ember.
Ma voltam megint lőni, a szokott hely helyett most a munkahellyel szembeni lovarda szélére mentünk. A célt egy kis fa (cserjés valami) tövéhez támasztottuk, és elég távolról lőttünk. (A végén még 120 lépésről is, ott nagy szám volt ha 9 vesszőből 2 betalált. ) Először is átlőttem a cserje egyik törzsét. Gyakorlatilag hozzászögeztem a nyílfogó szélét. Másfél újnyi élő fa hasadt ketté, és lógott ki a másik felén 5 centire a vessző. Következő akciónál egy olyan gallyat, ami nem vastagabb mint a nyilam, hasítottam el úgy, hogy lett egy rés, amin átment a vessző, még a toll is, és a végén a nock-bandázs akadt el, ott lógótt lefelé a vesszőm. Amit aztán középen kettélőttem a következővel... És még kétszer lőttem át úgy vékony ágat hogy lógott belőle a vessző, egyszer pedig másnak is sikerült ez a mutatvány. Szegény növény... Pedig én végig a nyílfogóra céloztam...