hát nekem az a bajom az íjászkodással hogy nem lehet emberre lõni:P Azért is Airsoftozok^^.Mert egy taktikai ak-val valakit kiszedni,vagy a háta mögül kiáltozni hogyOBD EL!! hát az páratlan érzés.
Így van ahogy Beren mondja. Sajnos már most én is kezdem érezni, hogy a vesszõ a drága.
Vesszõk is vannak 600 - több ezerig / darab. Elvileg egy alu számszer vesszõ sokáig bírja, ehhez képest nekem már háromnak repült le végérõl a nock, s ami még gázabb, kettõnek a hegye is foglalatostul. Annyi, hogy pár száz forintból máris javíthatóak.
Tradi nyílvesszõ drágább - legalábbis nekem biztos drágább lenne - mivel irányzék nélkül, inkább érzésbõl lõsz, s így nagyobb az esély rá, hogy az elején nem találsz be, s ilyenkor csúnyább felületet is foghat a vesszõ, mint vesszõfogót.
Számszerek 40 - 400 000 forintig vannak. :D Egy olyan amatõr sport reflex számszeríjat már tudsz venni 40 000 - tõl. A csigásak már drágábbak.
Tradicionális íjakat meg akár 20 000 forinttól is.
Vannak még csigás íjak, de azok nekem már nagyon nem tetszenek. Mutánsok és kész.
-- Edited by somesz on Saturday 16th of January 2010 09:45:49 PM
Alapból íjat olcsóbban lehet venni, ha nem gyerek íj, akkor már húszon-ezer forintért, számszer szerintem mindenképpen harminc fölött van, de persze íjban is a határ a csillagos ég. De egy idõ után rájön az ember, hogy nem az íj drága, hanem a vesszõ.
Viccet félretéve egy ilyen polifoam meg kartonlapokból(?) összepréselt bála, amely megfogja a vesszõket.
20 méterrõl a 150 fontos számszervesszõk ennyire mennek bele egy azért már eléggé leharcolt (4 - 500 lövést már biztos elviselt tavaly áprilistól) vesszõfogóba. Avatarom folytatása...
-- Edited by somesz on Saturday 16th of January 2010 02:13:08 PM
(...) Na meg látom hogy a könnyû, polifom nyílfogó hogy viselkedik egy lövés hatására. Hát, ha duplán van, már attól sem kell félni hogy hanyatt vagy pofára esik, még ha 5-6 ember egyszerre lõ rá, akkor sem. Tudom, könnyebb vesszõ, gyengébb íj, nincs vágtató ló. Viszont van egy pihekönnyû célpont...
Nekem van mikor 20 méterrõl a számszer felborítja a 9000 forintos vesszõfogót. Nagyon ritka, s általában akkor, ha szándékosan a szélét célzom, hogy leborítsam a székrõl.
-- Edited by somesz on Saturday 16th of January 2010 01:58:10 PM
Egyébként már a "lovasíjász szembevágtat a lovasrohammal" résznél bukik a dolog. A lovasíjászat lényege a mozgékonyság, hogy távolságot tartasz az ellenségtõl, és így tûzdeled tele nyilakkal. Tehát, ha jön a lovasroham, úgy állsz fel hogy a balról jöjjenek - normál, bal kézben tartott íjat feltételezve tudsz elõre hátra és balra lõni, de balra a legegyszerûbb -, és megvárod hogy közeledik, ereszted felé a nyilakat, de nem mész közelebb, mert akkor elõbb találkoztok, kevesebbet tudsz lõni. Aztán ha még is közel ér a lovasroham, akkor jön a vágta, de nem abba az irányba amerre a lovasroham halad, hiszen te indulsz, õk "sebességben" vannak, utolérnének. Hanem ahogy eddig álltál, ahhoz képest elõre, a rohamozókhoz képest viszont balra, mert így nekik kanyarodni kell, sebességet veszítenek, míg te még nem is egészen hátrafelé, hanem kicsit balra-hátra lõsz, ami megint egyszerûbbé teszi a dolgodat.
De lehet hogy ez már a "fegyvernemek, taktikák" részhez tartozott volna. Vagy pedig Kartal, a khergitek hadvezére magyaráz a kocsmában a lovasíjász taktikáról.
Max egy számszer, sõt, inkább puska tudta leküldeni a lovast szerintem. Bár csak tippelek. Akkor is inkább csak azért esett le a lovag, mert már meghalt a nyeregben.
Az angol íjászok kétféle vesszõt használtak, széles, laposfejût, ami nagy sebet ejtett a páncélozatlan ellenfélen, leginkább a lovakon. És amikor egy lovasrohamban balra-jobbra dõlnek ki a lovak, vetik le a lovasokat, akkor ennyit arról a rohamról... Aztán használtak nagyon hegyes vesszõket, az volt a páncéltörõ. A láncing szeme közé ha befért a hegye, akkor azt már szétnyitotta és ment tovább a húsba. De ha megfelelõ távról megfelelõ szögben ért egy mellvértet, ha a páncélosnak nem volt szerencséje, arra is lukat üthetett. Ezekkel gyõzték le az angol íjászok a francia lovasokat. Na meg olyan dolgokkal, hogy a bádogemberek képesek voltak esõ után, sárban lovasrohamot vezényelni egy dombtetõ ellen, ahol ott táboroztak az íjászok, a kiásott árkok mögött... Egyébként már csak azért sem lökheti le a vesszõ a lovast, mert akkor a nyílzápor ellen leginkább védõ dolog, a szép nagy pajzs sem lett volna hatásos. Hiszen hanyattestek volna a gyalogosok... Vagy kitört volna a kezük.
Hát szerintem azokat a vesszõket leginkább csak páncéltörönek használták hogy lelökje a lovast(nem értek hozzá csak probálok logikusan gondolkodni).Mert a francia nehézlovasságot így fokgták meg, hogy lelötték a lovasokat. ez pont olyan hogy az amerikaiak nem hegyes hanem tompa golyót használtak a nácik ellen mert az nehezebben kapott gellert a sisakokon, és sokkal több szenvedést okozott(õk azt mondták hogy humánusabb).Lehet hogy a gyalogság ellen nem ért sokat az a fajta vesszõ.
Tény hogy a lovak sebessége hozzáadódik a vesszõ sebbeségéhez. De még a két ló együttes sebessége is elmarad azért a vesszõ alapsebességétõl. És tényleg nehezebbek voltak a vesszõk. De szerintem a lovast kiveti a lövés a nyeregbõl akkor is erõteljes túlzás. Mert akkor aztán végképp nem lett volna értelme a páncélnak. Mert azért egy jó mellvért jó eséllyel megvédte a lovast. De ha kilökte volna a nyeregbõl, a többi ló patája alá, úgy igazából már mindegy is lett volna. Na meg látom hogy a könnyû, polifom nyílfogó hogy viselkedik egy lövés hatására. Hát, ha duplán van, már attól sem kell félni hogy hanyatt vagy pofára esik, még ha 5-6 ember egyszerre lõ rá, akkor sem. Tudom, könnyebb vesszõ, gyengébb íj, nincs vágtató ló. Viszont van egy pihekönnyû célpont...