A számszeres talpast kipróbáltam egyszer, lévén a telken is általában ezt a kasztot képviselem :D.
Ha nem vagy védve erős gyalogság és lovasság által, halott vagy. Akkor van jó esélyed mókázni, ha kifogsz egy tumultust és sikerül meglépned belőle. Ilyenkor oszthatod őket lazán, amíg ki nem szúr egy ellenséges lovas.
A dárdással jól le lehet csapni a lovasokat. Ezt csak onnan tudom, mikor kiütötték alólam a lovat, én meg ott maradtam a csatatér közepén egy szál lándzsával. Olyan 8 lovast küldtem a másvilágra, aztán végül közrefogtak és avesz.
Szóval nem egy nyerő fegyvernem. Ha intelligensebbek lennének a társaid és valóban lehetne taktikázni, akkor talán.
Gyalogos harcmodort próbálta már valaki? Most egy gyalogos katona indítását tervezem a Rhodokoknál. Pikás/számszeres leszek (aztán ha nem megy, akkor kardos :D). Tapasztalata van valakinek?
Igen ez is például egy nagy előnye a dombállásnak, ahogy mondod. Amúgy levantine én nem úgy beszéltem, mintha nem ismernéd a játékot, csak biztos vagyok benne, hogy többet tudok róla, mint te és ezt szeretném neked is elmondani, vagyis hát mindenkinek, csak a többiek vagy többek már olvasták egyszer, és én szeretek segíteni másoknak, és főleg azért, mert tudom, hogy a nagy része jobb nálam csak éppen olyannal verem meg amit én tudok és ő nem, én ezért szoktam nekik segíteni. Mert a legtöbb magyar emberrel ellentétben, én örülök, hogyha valaki megver, mert akkor nem bízom el magam, sőt valószínű segíteni tudok neki, amivel még jobb lesz. Pusztán ezért mondom el többször a dolgokat, mert szeretem ha másokból tudok még jobbat kifacsarni.
__________________
Itt fekszem előttetek, testemen halálos seb, tüdőmből ömlik a vér, fáradt lelkem kegyelmet kér, egy kérés nem sok tudom, e végső gyilkos napon, szívemet egy nagy döfés érje mi gyors legyen mint a napsugár fénye!
Dombon állás: Nagyon is van értelme! Nem sokat taktikázok, ha megfelelő a terep, akkor harc elején egy domb tetejére hívom a sereget, és ott várunk. Egyrészt ugye a lovas tényleg elveszíti a sebességből adódó bónuszát, mert lelassul, néha valósággal vánszorog fel a dombtetőre, ha az elég meredek. És ez nagyon komolyan számít a sebzésbe, és nem tudnak előreszegezett kopjával vigéckedni. És van még egy fontos tényező, amit azt hiszem kihagytunk eddig: Az idő. Ha domb tetején vagy, akkor nem csak lassabban, de később is ér oda az ellenség. Hogy ez miért jó? Mert annál több nyilat lehet addig ráküldeni. Gondoljatok csak a francia-angol háborúk egynémely csatájára, ahol is a domb tetején álló íjászok micsoda mészárlást vittek végbe a francia lovagok között, akiknek elakadt a rohama a dombon, a saját gyalogságukon, saját felbukott lovaikon, és a leásott hegyes karókon...
Hát akkor nézzük ide. Olyan magasra kérlek, szépen lehet állítani méghozzá, úgy ha a védekezésnél azt állítod be, hogy az egér mozgásával mozgassa a pajzsot is, és ne automatikus legyen. Magyarul abba az irányba kell fordulnod, ahonnan jön a támadás, és csak úgy tudod kivédeni. Az automatikusnál erre nem kell figyelni, és hidd el nekem, ez nagyon sokat számít. Másik dolog, hogy morál ilyen elnevezésben valóban nincs, de van olyan, hogy a sereg harci kedve (vagy vmi ilyesmi) amit könnyű elveszíteni. Ez minél kisebb annál motiválatlanabbak a katonáid. Ezt lehet nevezni morálnak, attól tartok. A harmadik, én nem fogom megváltoztatni a jól bevált taktikámat csak, azért mert mások nem hiszik el azt, hogyha jól alkalmazod, akkor simán visszaverhető egy nagyobb sereg is. A negyedik pedig, hogy a taktikát valóban óriásira kellene állítani, hogy neked legyen kezdőelőnyöd, viszont el se hiszed hogy mennyire intelligens ez a játék. Vannak ugyebár társak, akiket a tavernából lehet felszedni, van háttértörténetük meg minden, őket szokás npcnek nevezni. Ha hiszed, ha nem ezeknek az npcknek is lehet növelni a taktikájukat, a lényeg ebben, hogy amilyen harc nemet képviselnek, (ezen esetben: lovas, gyalogos, íjász) az azokhoz tartozó katonákat irányítják. Természetesen te parancsolsz, de mint egy segítő egy szárnysegéd, úgy dolgozik, és minél nagyobb azoknak a taktikájuk, annál jobban fognak mozogni az adott katonák. Magyarul ezzel is nyertél még úgy is, hogy elvileg a taktika egy sereg szintű. Sok ilyen kiskapu van a játékban, úgyhogy érdemes nyitott szemmel járni.
-- Edited by Scott-Bowden on Wednesday 2nd of December 2009 05:00:50 PM
Nem tudom miért írsz úgy, mintha én nem ismerném a játékot.:) Mindent tudok, amit tudni lehet róla kivéve egy dolgot. Van egy bizonyos páncél, amit eddig nem tudtam beszerezni. Biztos tudjátok miről beszélek. Egy páncél, amit csak lordok viselnek, azokból is csak kevesen láttam.
A páncél színe kék és boltban még nem láttam. Ám már utólag megnéztem, hogy tényleg belehet állítani 135-re a nehézséget.
Beren, ez a pajzshasználatra pont nem vonatkozik ;)
Vagyis scott rosszul írta. Nem a pajzs mozgását befolyásolja, hanem azt, hogy egy kétkezes fegyverrel melyik irányt véded. Ha automatikus, akkor azt, ahonnan jön a támadás. Ha nem, akkor azt, amerre az egeret mozgatod. Én már a tutorialban elakadtam ezzel... :)
-- Edited by Revermon Arenwion on Wednesday 2nd of December 2009 06:04:47 PM
Hű akkor nehezebb fokozatra kapcsolok, beállítom hogy ne legyen automatikus a pajzs használta. Lévén hogy íjjal és kétkezes csatabárddal nyomulok, majd csak megoldom valahogy.
Hát akkor nézzük ide. Olyan magasra kérlek, szépen lehet állítani méghozzá, úgy ha a védekezésnél azt állítod be, hogy az egér mozgásával mozgassa a pajzsot is, és ne automatikus legyen. Magyarul abba az irányba kell fordulnod, ahonnan jön a támadás, és csak úgy tudod kivédeni. Az automatikusnál erre nem kell figyelni, és hidd el nekem, ez nagyon sokat számít. Másik dolog, hogy morál ilyen elnevezésben valóban nincs, de van olyan, hogy a sereg harci kedve (vagy vmi ilyesmi) amit könnyű elveszíteni. Ez minél kisebb annál motiválatlanabbak a katonáid. Ezt lehet nevezni morálnak, attól tartok. A harmadik, én nem fogom megváltoztatni a jól bevált taktikámat csak, azért mert mások nem hiszik el azt, hogyha jól alkalmazod, akkor simán visszaverhető egy nagyobb sereg is. A negyedik pedig, hogy a taktikát valóban óriásira kellene állítani, hogy neked legyen kezdőelőnyöd, viszont el se hiszed hogy mennyire intelligens ez a játék. Vannak ugyebár társak, akiket a tavernából lehet felszedni, van háttértörténetük meg minden, őket szokás npcnek nevezni. Ha hiszed, ha nem ezeknek az npcknek is lehet növelni a taktikájukat, a lényeg ebben, hogy amilyen harc nemet képviselnek, (ezen esetben: lovas, gyalogos, íjász) az azokhoz tartozó katonákat irányítják. Természetesen te parancsolsz, de mint egy segítő egy szárnysegéd, úgy dolgozik, és minél nagyobb azoknak a taktikájuk, annál jobban fognak mozogni az adott katonák. Magyarul ezzel is nyertél még úgy is, hogy elvileg a taktika egy sereg szintű. Sok ilyen kiskapu van a játékban, úgyhogy érdemes nyitott szemmel járni.
-- Edited by Scott-Bowden on Wednesday 2nd of December 2009 05:00:50 PM
__________________
Itt fekszem előttetek, testemen halálos seb, tüdőmből ömlik a vér, fáradt lelkem kegyelmet kér, egy kérés nem sok tudom, e végső gyilkos napon, szívemet egy nagy döfés érje mi gyors legyen mint a napsugár fénye!
De nem csak a tesztben vágják ki alóluk a lovat egy ütésből, hanem élesben is...
És valóban, a gép soha nem fog olyan sereget csinálni... ezért csinált vegyes összecsapásokat is.
A 30 fős összecsapások arra vannak, hogy kiderüljön kinek van a legjobb lovasa, gyalogosa, íjásza. Elég egyértelműen kijött, hogy a legjobb lovasság a svád, a legjobb gyalogság pedig a nord. A legjobb íjásszal vitatkoznék, én spec a számszereseket jobban kedvelem (a gép ügyesebben lő velük), dehát kinek mi a zsánere... Csinálhatta volna úgy is, hogy összeállít egy 30 fős sereget vegyesen, és az összes frakció összes elit katonáját ezek ellen teszteli, de a végeredmény ugyanez lenne. Mert ha a nord huskarl leveri a vaegir gárdistát, akkor értelemszerűen jobban fog szerepelni a vegyes sereg ellen is, mint a vaegir.
Azért nincs értelme, mert nem valószínű, hogy egy seregben csak khergit dárdás van. Sőt, egyáltalán nem lehetséges, hogy csak a legerősebb fajtából legyen egy seregben.
Arra próbálok kilyukadni, hogy a dárdás csak lóháton ér valamit, hogy közben lovasíjászok fedezik. A nordok meg a legerősebb gyalogosok közé tartoznak. Gladiátor játéknak elmenne egy ilyen csata, de nem fedi a valóságot.
-- Edited by levantine on Wednesday 2nd of December 2009 01:26:56 AM
Nem pont arról beszélgetünk már egy ideje, hogy nem egyformán erősek a katonák...? :) Ez a lényege az összehasonlításnak. Hogy kiderítse, hogy ha a gép irányít akkor ki az erősebb.
Azt én sem mondom, hogy helyes a végső következtetés... nekem valahogy így nézne ki: 1. svád - de csak a lovagok miatt 2. khergit - a lovasíjász taktika megfelelően alkalmazva halálos. Erre a gép önmagátől sajnos képtelen. 3. nord - ugyanúgy, mint a khergitnél... ha megfelelően használjuk a katonákat és a parancsokat, akkor jókat lehet velük harcolni.
Besorolás nélkül marad a rhodok és a vaegir - nem tudok dönteni, mert egyik népcsoportot sem ismerem igazán. Ellenfélnek eddig a rhodokok keményebbnek bizonyultak. Ha most kéne döntenem, akkor vaegirek lennének az utolsók, rhodokok meg a negyedikek.
Revermon Arenwion Írta Egyébként: http://mountandblade.gamedroid.hu/?p=126 Ez egy jó kis összehasonlítás, de ugye mindenki mást mond. Ez is egy vélemény.
Ez abszolút nem állja meg a helyét. Tök értelmetlen kaszabolást rendezett a srác. Persze, hogy nem egyforma erősek a katonák, így szerintem semmi értelme nem volt összeereszteni őket.
Mert vártól függ, hogy a khergitek milyen hatásosak.
Egyik ostromnál tapasztaltam, hogy a katonáim mielőtt leértek volna a lépcső aljára, meghaltak. 3-4 métert kell elképzelni, kb. annyi távolság volt közöttük, onnantól tovább nem jutottak el.
Hmm... én is írnék egy értékelést saját tapasztalatok alapján.
Svádok: miután a khergit kánságot földbe tiportam velük, ezért csak jót tudok mondani. Lehet, hogy nálam máshogy vannak programozva a khergitek, de nem igazán szívattak... lehet, hogy az átlagos harci MI az oka? Nordokon úgy mentem át, mint egy úthenger. Vaegireken úgyszintén, csak nekik a lovasaikat kergetni kellett egy darabig. Rhodokokkal összesen egy összecsapásom volt, akkor még kicsi voltam, ők meg sokan voltak, és szétvertek. Hátrányuk szerintem a várvédés és várostrom, továbbá hegyvidéken sem remekelnek.
Khergitek: velük sokszor voltam már, de úgy vettem észre, hogy egy harc során én vagyok az ütőkártya. Mindig én öltem le a legtöbb katonát (nincs ilyen statisztika harc végén, de szinte biztos vagyok benne). Max kétszeres túlerőben eddig bármely népet levertem velük. Várvédésnél addig jók, amíg lőnek. Ha közelharcra kerül a sor, akkor végük. Nekik is hátrányuk a hegyvidéki harc, továbbá ló nélkül szinte használhatatlanok.
Nordok: őket szeretem, velük lehet játszani :) Rhodokokat szép lassan kiirtottam velük, vaegireket is szépen öltem. Khergitekkel nem sokat harcoltam. Még az elején volt egy-két összecsapásom, de eléggé lezúztak, ezért velük kerültem a háborút. Svádok ellen egyáltalán nincs tapasztalatom. Hátrányuk lehet egy erős lovasság, de ilyennel még nem nagyon találkoztam.
Rhodokok: ők voltak az első karakteremmel a választott népcsoport. Nem volt velük túl nagy seregem, de azt hamar leverték a khergitek. Mással nem is harcoltam. Hátrányuk, hogy a lándzsa/pika/dárda/akármi közelharcban használhatatlan, főleg egy pajzzsal a másik kézben.
Veagirek: náluk egyetlen karakterem sincs szolgálatban, így csak azt tudom mondani, hogy milyen egyszerű őket legyőzni.
Egyébként: http://mountandblade.gamedroid.hu/?p=126 Ez egy jó kis összehasonlítás, de ugye mindenki mást mond. Ez is egy vélemény.
Hozzáfűznivaló: engem szívatnak a lándzsás rhodok gyalogosok, mert hosszabb a fegyverük mint a kétkezes csatabárdom, így mielőtt lecsapnék, leszúr. Persze amíg van nyílvesszőm... Addig bebújnak a hatalmas pajzsuk mögé, csak a jobb lábfejüket tudom lőni. A másik meg a rhodok számszeríjás, a sharpshooter vagy mi. Amikor fejbelőném lehajol hogy felhúzza a nyílpuskát, igy fölé lövök (De érdekes, olyankor ha ágyékra céloztam alapból, akkor sem kapja meg a lövést.... Biztos a hátára szíjazott pajzsról pattan le.), amikor meg eltalál, elég durván sebez. Na igen, az íjászaimmal elég jól védem a várat. Míg egyszer be nem tör az ellenség, akkor már kezd szívás lenni...